Információk
a falusi vendéglátásról, falusi
turizmus Magyarországon
A falusi
turizmus elsősorban a vidéki - nem
városi és nem kiemelt üdülőhelyen fekvő - településeken
(faluban, tanyán, tanyás térségben) folytatott
vendéglátás, amely magában foglalja a szállást,
az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat
egyaránt. A falusi
vendéglátás ezenkívül valójában bárhol
szervezhető, ahol a vendégfogadás falusias jellege
biztosítható és a közvetlen környék (akár városrész)
kielégíti a falusi vendéglátással szemben támasztott
tartalmi és formai követelményeket. Ami fontos,
az maga a ház és az udvar, az utcakép és a lakónegyed
megjelenése, felszereltsége, a szolgáltatások
skálája.
|
|
|
A falusi
turizmus az egyik legalkalmasabb módja
annak, hogy a turista közvetlenül megismerhesse
egy tájegység életét és kultúráját.
A falusi
turizmus lényege nem egyértelműen a
falu, hanem a falusias környezet.
(Magyarországon például tipikusan vannak olyan
városok is, amelyeknek egyes részei kifejezetten
falusias arculatot mutatnak.) |
| A falusi
turizmus a városi ember találkozása a
természettel. A falusi élet mindig is vonzotta a
városi embert, aki szeretné újraépíteni kapcsolatát
a természettel, újra megismerni vagy megtanulni
azt, amit az ősei tudtak-ismertek. A falusi ember
ismeri a természetet, amiből a városi ember régen
kiszakadt. Falun élni annyi, mint újra a természetben
élni. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a falusi vendéglátásra
berendezkedő falvak vonzó természeti környezetben
legyenek. Ennek nem kell feltétlenül hegyvidéken
vagy vízparton lenni - elég ha háborítatlanul természetes
és ember által nem túlságosan átalakított. |
A falusi
turizmus fogalma a falun, tanyán családoknál
folytatott üdülést jelenti. A természet vagy a falusi
életmód és gazdaság megismerése, vagy lovagláson, kézműves
mesterségek és termékek bemutatásán való részvétel. A
vidéki élmény teljességét nyújtja: a vidék turisztikai
kínálatának megismerését, a pihenést, a természet megtapasztalásának
élményét.
A napraforgó embléma a falusi magánszállás minősítő jele,
a FATOSZ által minősített szálláshelyek használhatják.
A szálláshelyek minősítésére szolgál akárcsak a csillag
a szállodák, vagy a patkó a lovas szállások esetében.
A napraforgók száma egytől négyig terjedhet.
Falusi
turizmus szálláshelyek megtekintése
|
A falusi
turizmus története
Hazánk falusi turizmusának kezdete
a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ekkor
csak a módosabbak tehették meg, hogy nyáron egy-egy
felkapott külföldi üdülőhelyre utazzanak, míg
a városi polgárságnak az olcsó pihenési, kikapcsolódási
lehetőséget nyújtó falusi turizmus jutott.
Az I. Világháborút követően megkötött Trianoni
békeszerződés értelmében elvesztettünk olyan turisztikailag
is értékes, jelentős vonzerőinket, mint a tengerpart,
vagy Erdély. Ekkor kezdett a hazai falusi turizmus
előtérbe kerülni.
Sorra jelentek meg falusi turizmust hirdető kiadványok,
és alakultak szervezetek. 1928-ban létrejött a
„hétvégi üdülés és hazai nyaralásért” jelszavú
Országos Magyar Weekend Egyesület. 1934-ben a
Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság szerkesztésében
megjelent a Falusi Vendéglátás mestersége című
kiadvány.
1940-ben pedig az Országos Magyar Vendégprogram
Szövetség harmadik kiadásban jelenteti meg az
Utas könyve című könyvet, mely összefoglaló tájékoztatást
ad a falusi nyaralási lehetőségekről.
A II. Világháború után és a szocialista újjáépítés
idején alakult a falvak arculata, a falusi turizmus
szétzilálódott. Az 1950-60-as években a kisparaszti
magángazdaságok eltűntek, a lakosság üdülési szokásai
is megváltoztak, a szakszervezeti üdültetés kapott
nagy jelentőséget.
A falusi
vendégfogadás feléledésében nagy szerep
jut az 1989-ben megalakult Magyar Falusi-Tanyai
Vendégfogadók Szövetségének.
1991-ben jött létre az „Egyesület a Falusi Turizmusért”,
melynek célja a szakismeretek összegyűjtése, megismertetése,
a tudományos kutatás támogatása. 1994-ben alakult
meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ),
mely 1995-ben már tagja lett az Európai Falusi
Turizmus Szövetségének. Az 1995-ben alakult Falusi
Turizmus Centrum főként szálláshely közvetítéssel,
programok ismertetésével foglalkozik.
Ezeken kívül még több kisebb szervezet is működik,
melyek elsősorban egy-egy régió, tájegység lehetőségeivel
foglalkozik.
|
A falusi
turizmus nem érzi
a válságot
A falusi
turizmus nem szenvedte meg a gazdasági
válságot, a felmérések alapján egy re több időt
üdülünk vidéken, ám a negatív gazdasági intézkedések
még éreztetni fogják hatásukat a piacon. A magyar
középrétegnek a vidéki nyaralás éri meg a legjobban,
de átlagban az egy hetes pihenés helyett csak 3-4
vendégéjszakára maradnak.
Nem érzékelhetők a falusi turizmusban a gazdasági
válság jelei, sőt, egyre több vendégéjszakát töltenek
el a magyarok vidéken, ugyanakkor az üdülési csekk
és a tevékenység megadóztatása mindenképpen visszaveti
majd ezt az ágazatot is - mondta Szabó Géza, a Baranya
Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség elnöke.
Idén főként a hétvégéken teltek meg a falusi szálláshelyek,
a nyári szezon pedig kifejezetten jó volt. A vendégek
hosszabb ideig üdültek és több szolgáltatást vettek
igénybe; a gasztronómiai és a kulturális rendezvények
is nagyban vonzották a turistákat. Szabó Géza szerint
a válság azért nem vetette vissza a falusi turizmust,
mert az elmúlt időszakban a magyar középosztály
itt találta meg a megfelelő ár-érték arányt.
A falusi turizmusban tavaly országos szinten 7500
szállásadó több mint 47 ezer férőhelyet kínált.
A turisták 78 százaléka belföldi vendég volt, és
átlagosan 3-4 éjszakát töltöttek el a falusi szálláshelyeken.
2007-hez képest 15 százalékkal nőtt a falusi szállásadói-
és férőhelyszám, emellett 10 százalékkal több (214
ezer) vendég volt, és 6 százalékkal több (744 ezer)
vendégéjszakát töltöttek el a turisták.
A számok azt mutatják: Baranya falusi vendégforgalma
is folyamatosan nőtt 2004 és 2008 között, tavaly
51 ezer vendégéjszakát töltöttek el a megyében.
Országos viszonylatban - Heves, Borsod, Zala, Veszprém,
Pest megye - után ez az eredmény a hatodik helyet
jelenti Baranyának.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Varázslatos
pihenésre és kirándulásokra invitáljuk a Zalai
dombok, az erdők és a gyógyító termálvízek hazájába!
Vendégházunk az Őrség és Göcsej szomszédságában,
a Zalaegerszegi Termálfürdőhöz és Aquvaparkhoz
8 km-re található.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csendes
kis utcában a Mecsek keleti lábánál áll a Barabás
vendégház. Füves udvarral színes virágokkal, madárcsicsergéssel
várja vendégeit egész évben. Fiatal párok részére
ideális pihenést biztosít a kulcsos ház.
|
|
|
|
