Falusi
turizmus szakirodalom
239/2009. (X. 20.) Korm. Rendelet a szálláshely-szolgáltatási
tevékenység folytatásának részletes feltételeiről
és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának
rendjéről
A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi
CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában,
a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.
törvény 53. §-ának a) és i) pontjában és -a 12.
§ (1) bekezdés b) pontja tekintetében -az egyes
jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon
kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény
6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
feladatkörében eljárva a következőket rendeli
el:
1. § (1) E rendelet határozza meg a Magyar Köztársaság
területén a szálláshelyszolgáltatási tevékenység
folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési
engedély kiadásának rendjét.
(2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem
szálláshely-szolgáltatás rendeltetéső ingatlan
tartós tartózkodás céljából történő használatba
adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet
keretében.
2. § E rendelet alkalmazásában: a) szálláshely:
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
(a továbbiakban:
Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom,
b) szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23.
pontjában meghatározott fogalom,
c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás
folytatása céljából létesített szálláshelytípus,
amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb
szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított
szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma
legalább huszonegy,
d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás
folytatása céljából létesített szálláshelytípus,
ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább
hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább
tizenegy, de legfeljebb húsz,
e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás
folytatása céljából létesített szálláshelytípus,
amelyben szállás céljából a vendégek és jármőveik
számára elkülönült területet (a továbbiakban:
területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban
együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket
(például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi
célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.)
biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel
rendelkezik,
f) üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás
folytatása céljából, közmővesített területen létesített
szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére
a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal
rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják,
függetlenül a szobák vagy ágyak számától,
g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás
folytatása céljából létesített szálláshelytípus,
amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön
is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított
szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább
tizenegy,
h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás
céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó,
nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel
létesített önálló épület vagy annak lehatárolt
része, ahol az e célra hasznosított szobák száma
legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
i) falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló
2000. évi
CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem
tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről
szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett
gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken,
illetve a 100 fő/km2 népsőrőség alatti területeken
található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy
alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények,
a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a
mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott
esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra
kerüljenek.
3. § (1) A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f)
pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel
összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi
hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes
települési önkormányzat, Budapesten a kerületi
önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző)
jelöli ki.
(2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység
tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének
és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi
LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti
szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a
jegyzőt jelöli ki.
4. § (1) Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély
arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az
1. melléklet I/A. részében foglalt követelményeknek.
(2) Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély
arra a szálláshelyre adható, amely megfelel
az 1. melléklet II/A. részében foglalt követelményeknek.
(3) Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély
arra a területre adható, amely megfelel az 1.
melléklet III/A. részében foglalt követelményeknek.
(4) Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély
arra az üdülőház-telepre adható, amely megfelel
az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeknek.
(5) Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési
engedély arra szálláshelyre adható, amely megfelel
az 1. melléklet V/A. részében foglalt követelményeknek.
(6) Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési
engedély arra az egyéb szálláshelyre adható,
amely megfelel az 1. melléklet VI/A. részében
foglalt követelményeknek.
(7) Egy szálláshelyre csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési
engedély adható meg. Nem szükséges külön engedély
a kempingben üzemeltetett üdülőházra azzal,
hogy az üdülőházra az 1. melléklet IV/A. részében
foglalt követelményeket is teljesíteni kell.
5. § (1) A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan
meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek,
továbbá -az adott szálláshelytípustól függően
-az 1. melléklet I-VI. pontjának B) alpontjaiban
meghatározott követelményeknek.
(2) Ha a kemping területén csak üdülőházakat
üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely
elnevezésében az üdülőháztelep megjelölést kell
használni.
6. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedély
iránti kérelemben meg kell jelölni a) a szálláshely-szolgáltató
nevét, címét, illetve székhelyét, b) a szálláshely-szolgáltató
cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó esetén
vállalko
zói nyilvántartási számát, c) a szálláshely-szolgáltató
adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely
címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, e)
a szálláshely befogadóképességét:
ea) a vendégszobák, továbbá -kemping esetén
-területegységek száma, és eb) az ágyak száma,
f) a szálláshely használatának jogcímét, g)
a szálláshely elnevezését, h) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató
mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési
en
gedélyt, i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató
a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszernyersanyagot
előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni.
(2) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti
kérelemhez mellékelni kell
a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely
esetében a szálláshely használatának jogcímére
vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát
a tulajdoni lap kivételével,
b) haszonélvezet esetében -ha nem a tulajdonos
vagy a haszonélvező a szálláshelyszolgáltató
-a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében,
ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató,
a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.
7. § (1) A Kormány a szálláshely engedélyezése
iránti eljárásban -az egyéb szálláshely engedélyezése
kivételével
a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi
és dietetikai, az ivóvíz minőségi -ide nem értve
a b) pont szerinti szakkérdést -, a települési
szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos
közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények,
valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek
kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások
érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben
aa) -a Magyar Honvédség létesítményeinek területén
kívül mőködtetni kívánt szálláshely engedélyezése
esetében -elsőfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ)
kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú
eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, ab)
-a Magyar Honvédség létesítményeinek területén
mőködtetni kívánt szálláshely engedélyezése
esetében -elsőfokú eljárásban a honvédelmi miniszter
által létrehozott, a szakkérdés elbírálására
jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi
minisztert,
b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot
állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba
-az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi
követelményeknek való megfelelés kérdésében
-elsőfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) a szálláshely
helye szerint illetékes első fokú szakhatóságként
eljáró szervét, másodfokú eljárásban az MgSzH
másodfokú szakhatóságként eljáró szervét,
c) a 10 fő feletti befogadóképességő szálláshely
esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a
szálláshely a tőzvédelmi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e
ca) -a Magyar Honvédség létesítményeinek területén
kívül mőködtetni kívánt szálláshely engedélyezése
esetében -első-és másodfokú eljárásban az első-és
másodfokú tőzvédelmi szakhatóságot, cb) -a Magyar
Honvédség létesítményeinek területén mőködtetni
kívánt szálláshely engedélyezése esetében -elsőfokú
eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott,
a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot,
másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert,
valamint
d) ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet
mőködtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre
vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat
hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy
fennmaradási engedélyt nem adtak ki -az általános
építésügyi követelményeknek való megfelelés
kérdésében -elsőfokú eljárásban az építésügyi
ható
ságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános
hatáskörő területi államigazgatási szervét szakhatóságként
jelöli ki.
(2) A szálláshely-üzemeltetési engedélyeztetési
eljárásban -az egyéb szálláshely engedélyezése
kivételével -külön vizsgálat nélkül ügyfélnek
minősül a szálláshely, valamint a szálláshellyel
közvetlenül szomszédos, a szálláshellyel közös
határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa,
használója, kezelője, társasház esetén a közös
képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet
esetén az elnök.
8. § (1) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon
szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján
engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet kíván
folytatni, és a szálláshelyüzemeltetési engedély
iránti kérelmének benyújtásával egyidejőleg
a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz
nyújtja be, a jegyző a külön engedélyhez kötött
kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön
engedély kiadására irányuló eljárásban közremőködő
hatóságként jár el.
(2) A közremőködő hatóság a kérelmet -a szálláshely-üzemeltetési
engedélyről szóló jogerős határozatával együtt
-továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel
rendelkező illetékes hatósághoz.
(3) A közremőködő hatóság az ügyfelet a külön
engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra
-az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték
megfizetésének pótlására való felhívás kivételével
-nem hívhatja fel. A közremőködő hatóság az
eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra
okot adó körülmény már nem áll fenn.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti külön engedély
elbírálására a jegyző rendelkezik hatáskörrel
és illetékességgel, a jegyző a szálláshely üzemeltetése
iránti kérelmet és a külön engedély iránti kérelmet
egy eljárásban bírálja el.
(5) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon
szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján
bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet
kíván folytatni, a bejelentésköteles kereskedelmi
tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendő
bejelentését és a bejelentésre előírt illeték
megfizetését a szálláshely-üzemeltetési engedély
iránti kérelmének benyújtásával egyidejőleg
a jegyzőnél is teljesítheti. A jegyző a bejelentést
-a Szolgtv.
23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében
-haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos
eljárásra kijelölt másik hatóságnak.
9. § (1) Ha a szálláshely-szolgáltató -a szálláshely-üzemeltetési
engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejőleg
-a természetes gyógytényezőkről szóló külön
jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati
jellegére utaló megnevezésének engedélyezése
(a továbbiakban: gyógyászati jellegre utaló
megnevezés engedélyezése) iránti kérelmét a
jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a gyógyászati
jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló
eljárásban közremőködő hatóságként jár el.
(2) A közremőködő hatóság a kérelmet -a szálláshely-üzemeltetési
engedélyről szóló jogerős határozatával együtt
-továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés
engedélyezésére hatáskörrel rendelkező illetékes
hatósághoz.
(3) A közremőködő hatóság az ügyfelet gyógyászati
jellegre utaló megnevezés engedélyezése iránti
kérelem tárgyában hiánypótlásra -az igazgatási
szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének
pótlására való felhívás kivételével -nem hívhatja
fel. A közremőködő hatóság az eljárást akkor
is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény
már nem áll fenn.
10. § (1) A szálláshely-szolgáltató kérelmére
a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni
szemle megtartásáról intézkedik.
(2) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést
a kérelemben megjelölt adatokkal és az ahhoz
mellékelt, a 6. § (2) bekezdése szerinti okiratokkal
együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja
a figyelmet, hogy a távolmaradás a szemle megtartását
nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle
időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott
észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.
(3) A jegyző az eljárás során a 7. § (2) bekezdésben
megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak
adatait, és a szálláshely tulajdonjogának igazolásához
szükséges tulajdoni lapot hivatalból, az ingatlanügyi
hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes
ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával
szerzi be.
(4) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvet
készít, és a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi
a helyszíni szemléről értesített személyeknek.
(5) A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok
szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól
felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.
11. § (1) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési
engedély kiadásával egyidejőlega 2. melléklet
szerinti igazolást ad ki.
(2) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély
megadásáról rendelkező határozatot közli
a) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal,
b) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
illetékes területi szervé
vel.
(3) Ha az egyéb szálláshelyen nyújtott szálláshely-szolgáltatás
a 7. § (1) bekezdésben meghatározott valamely
hatóság feladat-és hatáskörét az ott megjelölt
szempontok szerint érinti, a jegyző az egyéb
szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély
megadásáról szóló határozatát közli az érintett
hatósággal. A hatóság a határozat kézhezvételétől
számított huszonkét munkanapon belül hatósági
ellenőrzést folytat le, és az ellenőrzés eredményéről
az ellenőrzés befejezését követő öt munkanapon
belül tájékoztatja a jegyzőt.
12. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel
rendelkező szálláshelyek nyilvántartása (a továbbiakban:
szálláshely-nyilvántartás) -a Szolgtv. 26. §
(2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott
adatokon túl -tartalmazza:
a) a szálláshely címét, helyrajzi számát, b)
a szálláshely elnevezését, c) a szálláshely-szolgáltató
adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely-szolgáltatási
tevékenység típusának megjelölését, e) a szálláshely
befogadóképességét a 6. § (1) bekezdés e) pontja
szerinti adatok alap
ján, f) a szálláshely-üzemeltetési engedély
számát és az engedély kiadásának dátumát, g)
a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét
és időtartamát, h) a szálláshely megszőnésének
időpontját és a megszőnés okát.
(2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás
valamennyi adatát közzéteszi az interneten.
13. § (1) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési
engedély megadását követően a 6. § (1) bekezdésében
meghatározott adatokban bekövetkezett változást
haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a
jegyzőnek.
(2) A jegyző az adatokban történt változást
a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.
(3) A szálláshely-üzemeltetési engedély tartalmát
is érintő adatokban történő változás esetén
a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzésről,
valamint a korábban kiadott üzemeltetési engedély
visszavonásával és -ha a változás annak az adattartalmát
is érinti -a 2. melléklet szerinti igazolás
bevonásával egyidejőleg a módosított adatoknak
megfelelő szálláshely-üzemeltetési engedély
kiadásáról egy határozattal dönt.
(4) A szálláshelyen szálláshely-szolgáltatás
nyújtására jogosult személyében történő változás
esetén a (3) bekezdés szerinti eljárást kell
alkalmazni azzal, hogy a változást, annak megfelelő
igazolása mellett, az új jogosult köteles bejelenteni.
(5) A szálláshely megszőnését a szálláshely-szolgáltató
köteles a jegyzőnek a megszőnést követő 5 munkanapon
belül -a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával
egyidejőleg bejelenteni. A jegyző a bejelentést
követően haladéktalanul visszavonja az engedélyt
és törli a szálláshelyet a nyilvántartásból.
14. § (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi
és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző
az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:
a) -a c)-e) pontokban meghatározott esetek kivételével
-határidő tőzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót
a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi
feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,
b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban
meghatározott határidő elteltével a jogsértést
nem szünteti meg, illetve a jogszerő állapotot
nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitőzésével
felszólítja a szolgáltatót és egyidejőleg pénzbírságot
szab ki,
c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban
meghatározott követelményeknek, határidő kitőzésével
felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő
állapot megszüntetésére és a jogszerő állapot
helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig,
illetve a jogszerő állapot helyreállításáig,
de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely
ideiglenes bezárását,
d) azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-üzemeltetési
engedéllyel nem rendelkező szálláshely üzemeltetését
és pénzbírságot szab ki,
e) ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató
a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot
nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató
egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást
tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont
szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli
a szálláshely bezárását, és visszavonja a szálláshelyüzemeltetési
engedélyt, egyidejőleg törli a szolgáltatót
a nyilvántartásból.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság
összege
a) szálloda esetében
aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén
600 ezer Ft,
ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén
1 millió Ft,
ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség
esetén 1,5 millió Ft,
ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség
esetén 2 millió Ft,
ae) 200 ágy befogadóképesség felett 2,5 millió
Ft;
b) panzió esetében 250 ezer Ft;
c) kemping esetében
ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 100 ezer
Ft,
cb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 200 ezer
Ft,
cc) 51 és 100 közötti lakóegység esetén 300
ezer Ft,
cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 400 ezer
Ft;
d) üdülőház esetében 50 ezer Ft;
e) közösségi szálláshely esetében ea) legfeljebb
20 ágy befogadóképesség esetén 50 ezer Ft, eb)
21 ágy befogadóképesség felett 100 ezer Ft;
f) egyéb szálláshely esetében 50 ezer Ft.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság
összege a (2) bekezdésben meghatározott összegek
kétszerese.
(4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti
pénzbírság összege a központi költségvetést
illeti meg.
15. § A jegyző a 13. §-ban meghatározott adatváltozásról,
valamint a szálláshelyüzemeltetési engedély
13. § (5) bekezdése és 14. § (1) bekezdése szerinti
visszavonásáról haladéktalanul értesíti azokat
a hatóságokat, amelyekkel az engedély megadásáról
szóló határozatot korábban közölte.
16. § (1) Az egyéb szálláshelyet üzemeltető
szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári
évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a
tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a
jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:
a) fogadott vendégek száma, és b) a vendégek
által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti
adatokat összesítve, valamint magyarországi
lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel
nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell
közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás
személyes adatokat nem tartalmazhat.
(3) A jegyző az (1) bekezdés szerint részére
szolgáltatott adatokat statisztikai célokra
a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére
bocsátja.
17. § (1) Ez a rendelet -a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel -a kihirdetését követő
ötödik napon lép hatályba.
(2) A 21. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
18. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor az
üzletek mőködésének rendjéről, valamint az egyes
üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek
végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI.
13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007.
(VI. 13.) Korm. rendelet] -2009. szeptember
30-án hatályos -2. melléklete 4. pontjában felsorolt
üzletkörök valamelyikére hatályos üzlet mőködési
engedéllyel rendelkező szálláshelyek a 3. melléklet
I. pontjában meghatározott megfelelési szabályok
szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési
engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek,
és a szálláshelyüzemeltetési engedély jogosultjának
az üzlet mőködési engedély jogosultját kell
tekinteni.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek
idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997.
(VI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 110/1997.
(VI. 25.) Korm. rendelet] -az e rendelet hatálybalépését
megelőző napon hatályos -2. §-a szerinti nyilvántartásba
(a továbbiakban: magánszálláshely-nyilvántartás)
vett szálláshelyszolgáltató által üzemeltetett
szálláshelyek a 3. melléklet II. pontjában meghatározott
megfelelési szabályok szerint az e rendelet
szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel
rendelkező szálláshelynek minősülnek azzal,
hogy a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának
a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplő
szállásadót kell tekinteni.
(3) Az e rendeletben foglalt, az (1) bekezdés
szerinti szálláshelyek tekintetében a kereskedelmi
és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba
sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek
minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM
rendelet [a továbbiakban: 45/1998. (VI. 24.)
IKIM rendelet], a (2) bekezdés szerinti szálláshelyek
tekintetében a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet
-az e rendelet hatálybalépését megelőző napon
hatályos -rendelkezéseiben előírtnál szigorúbb
követelményeket 2009. december 31-ig kell teljesíteni.
(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá
tartozó szálláshely tekintetében a 13. §-ban
előírt adatokban változás következik be, a szálláshely-szolgáltató
köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni
a jegyzőnek. A jegyző az adatváltozás tekintetében
a 13. § szerint jár el.
(5) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően
a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az e rendelet
hatálybalépését megelőző napon hatályos -2.
melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörökre
engedélyezett üzletekről vezetett nyilvántartás,
valamint a 110/1997.
(VI. 25.) Korm. rendelet szerinti hatósági nyilvántartásnak
az egyéni vállalkozó szállásadókra vonatkozó
adatait 2009. december 31-ig kell átvezetni
az e rendelet szerinti nyilvántartásba.
19. § (1) Ha az e rendelet hatálybalépésekor
folyamatban lévő valamely hatósági eljárásban,
a központi költségvetés, valamint az elkülönített
állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott
támogatással összefüggő eljárásban vagy más
eljárásban az ügy érdemi eldöntéséhez arra szükség
van, az e rendelet hatálybalépésekor már jogszerően
mőködő szálláshelynek a 45/1998. (VI. 24.) IKIM
rendelet -az e rendelet hatálybalépését megelőző
napon hatályos -2. számú mellékletében meghatározottak
szerinti, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési
Hivatalnál (a továbbiakban: MKEH) az e rendelet
hatálybalépését megelőző napig bejelentett osztályba
sorolását, illetve 3. számú mellékletében meghatározottak
szerinti, a jegyzőnek az e rendelet hatálybalépését
megelőző napig bejelentett osztályba sorolását,
illetve minősítését kell figyelembe venni.
(2) Ha az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban
lévő valamely hatósági eljárásban, a központi
költségvetés, valamint az elkülönített állami
pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott
támogatással összefüggő eljárásban vagy más
eljárásban az ügy érdemi eldöntéséhez arra szükség
van, a tevékenységét e rendelet hatálybalépését
követően megkezdő szálláshely-szolgáltató vonatkozásában
a szálláshelynek a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet
szerinti osztályba sorolását, illetve minősítését
a szálláshely-szolgáltatónak a 45/1998. (VI.
24.) IKIM rendelet -az e rendelet hatálybalépését
megelőző napon hatályos -2. számú mellékletében,
illetve 3. számú mellékletében meghatározott
feltételek alapján tett nyilatkozata szerint
kell elbírálni. Abban a tekintetben, hogy az
adott szálláshelytípusra mely feltételeket kell
alkalmazni, a 3. számú melléklet szerinti megfelelési
szabályokat kell alkalmazni.
(3) A szálláshely-szolgáltató jogosult kereskedelmi
kommunikációjában vagy statisztikai adatszolgáltatási
kötelezettségének teljesítése keretében az (1)
vagy a (2) bekezdésben meghatározottak szerint
a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendeletnek az e rendelet
hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. számú
mellékletében meghatározottak szerinti osztályba
sorolást, illetve 3. számú mellékletében meghatározottak
szerinti osztályba sorolást, illetve minősítést
feltüntetni.
(4) Az MKEH és a jegyző a nála e rendelet hatálybalépését
megelőző napig bejelentett osztályba sorolásról
vagy minősítésről, illetve a tevékenységüket
e rendelet hatálybalépése után megkezdő szálláshely-szolgáltatók
tekintetében az osztályba sorolás vagy minősítés
feltüntetéséhez kapcsolódó feltételek fennállásáról
hatósági bizonyítványt állít ki.
20. § (1) Hatályát veszti: a) a magánszálláshelyek
idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997.
(VI. 25.) Korm. rendelet, b) a kereskedelmi
és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba
sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek
minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM
rendelet,
c) a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről
szóló 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet.
(2) Ez a § az e rendelet hatálybalépését követő
napon hatályát veszti.
21. § (1) Hatályát veszti a 19. § (2) E § a
hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
22. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról
szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai
parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének
való megfelelést szolgálja.
