Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a szabadidős turizmusban általános tendencia, hogy népszerűbbé válnak a közeli desztinációk és a belföldi utazások, csökken a tartózkodási idő, csökkennek az egy utazásra fordított költségek. Ennek következtében a jó ár-érték arányt kínáló, illetve az árfolyamoknak köszönhetően kedvező átváltással jellemezhető desztinációk versenyelőnybe kerülnek. Elsősorban a főszezonon kívüli, második-harmadik utazások maradnak el, és főként a városlátogatások iránti kereslet csökkenése várható. Költségeik csökkentése érdekében az utasok kevesebb szolgáltatást vásárolnak, ugyanakkor ragaszkodnak a magas színvonalhoz. A luxusutazásokra kevésbé hat a válság, továbbra is növekszik irántuk a kereslet - tette hozzá a vezérigazgató.

Beutazó turizmusunk 2007 augusztusában megkezdődött növekedése a 2008. év első felében tovább folytatódott, és turisztikai bevételeink is jelentős növekedést mutattak, az év második felében azonban kevésbé kedvező tendenciáknak lehettünk tanúi. A legfrissebb, 2008. január-novemberi statisztikák szerint a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma azonban továbbra is növekedést (1,8 százalék) mutat, miközben a vendégéjszakák száma 1,4 százalékkal csökkent. Ez megfelel az átlagos tartózkodási idő csökkenését jelző nemzetközi trendnek. A belföldi vendégéjszakák száma a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 0,5 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák száma 2,2 százalékkal csökkent. (A korábbi évek tapasztalatai alapján a végleges adatok előreláthatólag ennél kedvezőbbek lesznek.) Miközben a kereskedelmi szálláshelyek bevételei összességében 0,5 százalékkal csökkentek, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első háromnegyedévben 17 százalékkal nőttek a turizmusból származó devizabevételek, s elérték a 3,1 milliárd eurót.

A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából 2008. decemberben készült kutatás szerint 2008-ban a megkérdezett háztartások 18,8 százaléka többet, 47,9 szzaléka ugyanannyit, 32,5 százaléka kevesebbet utazott, mint 2007-ben. Ami a kiadásokat illeti, 32,9 százalékuk többet, 36,4 százaléka ugyanannyit, 29,1 százaléka kevesebbet költött egy- és többnapos utazásaira, mint 2007-ben. A kevesebbet utazók, illetve költők 64,4 százaléka anyagi indokokkal magyarázta a változást.

A válság által érintettek háromnegyede (74,0 százalék) összességében kevesebb pénzt fordít majd utazásra 2009-ben. Ezt többféleképpen tervezik megvalósítani: 15,1 százalék kevesebb időt fordít utazásra, 21,6 százalék közelebbi úti célt választ, illetve 15,5 százalék személygépkocsival, busszal, vonattal elérhető úti célt választ, 4,9 százalék pedig külföldre diszkont légitársasággal utazik majd. Növekszik a belföldi úti célok vonzereje: 18,6 százalék csak belföldre utazik, külföldre nem, 5,2 százalék többet utazik belföldre, és kevesebbet külföldre, mint korábban. Sokakra jellemző (14,7 százalék), hogy kevésbé „felkapott” és olcsóbb úti célt választanak. A kiadások további csökkentését szolgálja, hogy 17,8 százalék kevésbé magas színvonalú, 20,2 százalék pedig kevesebb szolgáltatást vesz majd igénybe utazásai során. Nő az akciók szerepe: 22,3 százalék azt tervezi, hogy elsősorban kedvezményes, akciós szolgáltatásokat vásárol majd. A bizonytalanságot és óvatosságot tükrözi, hogy a válság által érintett megkérdezettek 7,8 százaléka csak az utazást közvetlenül megelőzően kíván dönteni az utazás részleteiről.

A magyarországi turisztikai vállalkozások körében érdeklődve az tapasztalható, hogy a szolgáltatók véleménye szerint a kis- és középvállalkozásokat forráshiány jellemzi majd. A kereslet csökkenése és a hitelezés megszigorodása miatt várható a szállodaépítési „láz” visszafogása. Sok rendezvényt lemondanak, illetve későbbre halasztanak, továbbá rövidebbek lesznek a szakmai rendezvények, konferenciák. A válság a magasabb kategóriától az alacsonyabb felé „halad”, a szolgáltatókat árverseny jellemzi.

A Magyar Turizmus Zrt. az utazási szokásokban történő változásoknak megfelelően a közeli küldőpiacokra fókuszál. Első lépésként forgalomélénkítő kampányt indított a közeli országokban, Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban, Ukrajnában és Romániában. Legfontosabb küldőpiacunkon, Németországban 2009 elejétől az MT Zrt. megcélozza az autóval, busszal utazók szegmensét és a keleti tartományokban lakókat. A már két éve sikerrel zajló Budapest Winter Invitation kampányt 2008-ban meghosszabbították és kibővítették, 2009 nyarán pedig a BWI-hez hasonló kampányt tervez a Társaság. A távolabbi piacokon fenntartó jellegű marketingtevékenységet végez a marketingszervezet.

A válság hatásainak ellensúlyozásában fontos szerep jut a széles körű együttműködésnek a Magyar Turizmus Zrt. hazai és nemzetközi partnereivel, ezért a Zrt. szorosabbra fűzi kapcsolatait az Európai Utazási Bizottsággal (ETC) és a Visegrádi Négyekkel. A szűkülő források koncentrálása érdekében a partnerekkel közös akciókat tervez, folytatja például a Légi Marketing Alap keretében történő munkát, amelynek sikeresen alkalmazott mintájára Buszos Marketing Alapot hoznak létre.