Miért tarol a piacon még mindig a gázkazán?

Miért pont gázkazán?

Szerintem mindenki hallotta már, hogy a gázkazán az egyik legolcsóbb módja a fűtésnek, és mindenki fel tud idézni egy filmet, novellát, vagy Cseh Tamás dalt, ahol az öngyilkosság felemlegetett módszere a gáz van szó. Ennek rengeteg oka van, természetesen már mind a történelemkönyvek lapjain szerepel, jobban mondva némi korszellemet hordoznak.

Mint energiahordozó, valóban a legolcsóbb, amihez hozzá lehet jutni. Vagy legalábbis az egyik, az áramnál mindenesetre biztosan olcsóbb. A rossz hírneve napjainkra szintén megkopott, hiszen egy modern gázkazán már olyan kis eséllyel okoz csak balesetet, hogy annál vezetni ezerszer veszélyesebb. De tény, volt olyan időszak, mikor szivárogtak, berobbantak, emberéleteket követeltek, hiába mondták rájuk, hogy ez a jövő! Hiába azonban, a készülék lerázta magáról ezt a szomorú emléket, és hiába a számos modern találmány és fejlesztés, kitartóan jelen van a háztartásokban. Mégis mit nyújt, amiért ennyire szívós?

A gázkazán fejlődése

Emlegettem már fentebb, hogy kezdetekben a gázkazán néha szivárgott, és ennek a szivárgásnak mentén be is tudott robbanni. Igazából már az előző is igen súlyos, hiszen az égéstermék elég nagy mennyiségben tartalmazhat szén monoxidot, ami aztán fulladásos halálhoz vezet. Egyfelől óvintézkedés, hogy a használt gázhoz olyan más gázt kevernek, amely szagát könnyen beazonosítjuk – szoktuk is mondani, hogy „gáz szag van”. Alapvetően a szén-monoxidnak, illetve szén-dioxidnak nem lenne szaga, nem tudnánk érzékelni, úgyhogy ezt az anyagot pluszban adják hozzá, hogy esélyünk legyen észlelni, ha baj van.

De persze maga a gázkazán is sokat fejlődött. Ma például nincs az az Isten, hogy nyílt égésterű terméket kapjunk, csakis turbós gázkazán, azaz zárt égésterű kapható a piacon. Ez azt jelenti, hogy van egy kéménynyílás, ez vezeti el az égésterméket. Viszont van egy befele vezető cső is, ami a kinti levegőt használja fel oxigénforrásként ellenben a kezdeti modellekkel, amik erre a célra simán a szoba, a lakótér levegőjét vették. Ez persze még kevés lett volna egy fulladáshoz, viszont egy szerencsétlen szélvihar képes lehetett megfordítani az áramlást és nem a kémény felé, hanem a kémény felől fújni. Egyenest be a szobába mindenféle égésterméket. Ezt küszöböli ki a turbós készülék.

A kondenzációs gázkazán valóban akkora istencsászár?

Az egyik legújabb fejlődés a kondenzációs gázkazán technológiája. A kondenzációs szó ismerős lehet a légkondik, bojlerek kapcsán is, hiszen itt is keletkezik úgynevezett kondenzvíz. Ez a gázkazánnal is összefügg, elmondom, mi az a kondenzvíz, az segíthet rájönni, hogyan. Amikor a magas hőmérsékletű gőzök, gázok hirtelen hideg környezetbe kerülnek, akkor a bennük megbúvó anyagok kicsapódnak. Persze mindegyiknek más a kicsapódási foka, a víz tudjuk, hogy 100 fokon válik gőzzé, így 99-nél már kicsapódik – azért ez nem ennyire egzakt, és sok más egyéb fizikai tényező is közrejátszik, de maradjunk ennél az egyszerű példánál. Ezért van, hogy a légkondi, meg a bojler csöpög, ezt a nedvességet hívjuk kondenzvíznek. Ez a kondenzációs gázkazánnál is így van, mint például a ezeknél a készülékeknél: https://www.ventil.hu/gazkazan .

A kondenzációs gázkazán ebben a szituban azonban két módon is hasznosítja ezt a fizikai folyamatot. Amikor a nedvesség kicsapódik, energia szabadul fel. Ez nekünk nem kerül több pénzbe, semmit nem kell érte tenni, viszont kiválóan alkalmas rá, hogy a fűtővizet egy picit megmelengesse. Éppen ezért a kondenzációs gázkazánt úgy alakítják ki, hogy a fűtőstrang, ami már bejárta az egész otthont, jól leadta a hőt és lehűlve visszatér a gázkazánba, körbeölelkezzen pár kanyar erejéig azzal a kivezető csővel, ahol az égéstermék távozik és kicsapódik. Ugyanannyi energiabefektetéssel hatékonyabban tudunk fűteni.

A másik hasznosítási mód az passzív, de hosszútávon fontos a készülék élettartamára nézve: tudjuk, hol van a kicsapódás. Ugyanis ezek a kicsapódó nem mind olyan szende kis kedvesek. Sokuk savas és kimarja a kéménycsövet, azt pedig senki sem akarja három évente csereberélni. Ha már itt a készülékben, korábban kicsapódik ez a sav, akkor itt fel is készülhetünk rá, olyan anyagból készítik a csövet és engedjük elfolyni. Egy jól beállított kondenzációs gázkazán pont ezért csöpög is és így van ez rendben.

A kondenzációs gázkazán a fűtésrendszerben

Szajkóztam itt ezt a hőmérsékletkülönbséget és ez a készülék hatékonyságának a kulcsa. Csak akkor tudnak kicsapódni az anyagok és ezáltal energiát felszabadítani, ha hidegebb jóval a környezet, amibe belecsöppennek. Ha alig hűlt le a fűtővíz, mire visszaér, akkor ez a hatás nem érvényesül. Éppen ezért a kondenzációs gázkazánt lehet isteníteni, de hiába várjuk tőle a rezsink csökkenését, ha nem használjuk megfelelően.

Viszont nem kell keseregjenek azok sem, akik okos megoldásokkal szeretik kezelni otthonukat, vagy éppen zöld technológiát használnának. A legtöbb gázkazánhoz csatlakoztatható napkollektor, vagy más eszköz, de számos esetben programozhatjuk őket, vagy kezelhetjük netes keresztül. Persze ennek van többletköltsége, de összességében ügyesebben gazdálkodhatunk egy programozható fűtéssel, úgyhogy összességében megéri.