Mikor van szükségünk nagyformátumú nyomtatóra?

Kinek van szüksége nagyformátumú nyomtatóra?

A legtöbb embernek nincsen szükséges nagyformátumú nyomtatóra. Ezek a nyomtatók olyan extra igényeken elégítenek ki, amelyek elsősorban vállalkozásoknál, nyomdák esetében aktuálisak. A nagyformátumú nyomtatók árából kiindulva egyébként sem érné meg őket otthonra beszerezni, mert olyan extra költségekkel járnak, amelyek még hosszútávú befektetésként sem érik meg. Mire is gondolok? Kezdjük a legkézenfekvőbbel: maga a tinta mennyisége és ára, a karbantartási költségek, szükség esetén az alkatrészek, a nyomtató fogyasztása stb. A lista folyamatosan bővül. Házi körülmények között nem fogjuk annyit használni, hogy mindez megérje nekünk.  A hatalmas méretéről, ami aligha fél el egy fővárosi panelban, már nem is beszélve. És persze a zaj, amivel jár. A túl csendes nagyformátumú nyomtató halott nyomtató.

Mit tud egy nagyformátumú nyomtató?

Jó, jó. De mégis mit tudnak ezek a nyomtatók? A nagyformátumú nyomtató, ahogy arra a neve is utal, a hagyományos lapméretnél nagyobb formátumban képes nyomtatni. A mezei A4 helyett akár 254 cm-es nagyságban is előállítanak nyomatokat. Nyomdai, ipari minőségű kivitelezésekre vannak kitalálva. A nyomtatási felbontásuk (dpi) az elképzeléseinket is felülmúlják. A margó nélküli, és a kétoldalas nyomtatás sem jelent nekik gondot. Ahogy a hagyományos nyomtatók esetében, a nagyformátumú nyomtatók között megtalálhatók a tintasugaras és a lézeres verziók is, sőt multifunkciós kivitelűek és szkennerrel felszereltek közül is válogathatunk. Vannak úgynevezett vágónyomtató gépek is. Ez aztán a futurisztikus megnevezés. Erre már igazán csak a vállalkozóknak van szüksége. Profiljuktól függően választhatnak, hogy hagyományos vagy hibrid gépre van szükségük.

Ezeknek a nyomtatóknak a színkonfigurációja is eltérő hagyományos társaikénál. A négy alapszínnel történő nyomtatás helyett kisegítő színeket is alkalmazhatnak. Mindkét lehetőségnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A leggyorsabb és persze költséghatékonyabb a jó öreg CMYK nyomtatás. Azaz a cián, magenta, sárga és kontraszt. A nyomtató ebből a négy színből keveri ki a többit. Ez persze határokkal jár. Vannak olyan színek – bár nem sok – amelyeket nem képesek előállítani ezek a nagyformátumú nyomtató termékek. Light Cyan, Light Magenta, esetleg Light Black használatával gyakorlatilag bármilyen színt már képesek vagyunk helyesen kinyomtatni, de 30-35 százalékkal megnő a festékfogyásunk. Elég rosszul hangzik elsőre. Tényleg kellenek azok az extra igények, hogy az ember ebbe belevágjon.

Nem fognak maratont nyerni. A magasabb zajon kívül ezek a nyomtatók lassabbak is, mert sokkal nagyobb felbontásban dolgoznak az otthoni nyomtatóknál. Már a bemelegedési idejük is percekbe telhet, s maga a nyomtatási folyamata is jócskán meghaladja a mezei nyomtatókét. Cserébe a színek élénkek, élethűek, és maga a nyomat is rendkívül tartós. Ritkábban alakul ki moiré, ami egy interferencia miatt megjelenő nyomtatási hiba. Ilyenkor a raszterácsok elhelyezkedése nem megfelelő, ezért a nyomat minősége is rossz. Kevesebb az úgynevezett banding. Így nevezzük azt, amikor a kis színmélység esetén a lágy tónusok közötti átmenetek lépcsőszerűen szétesnek.

Milyen nagyformátumú nyomtatók vannak?

Mint arról már szó volt, ezek között a nyomtatók között is megtaláljuk a tintasugaras és a lézeres verziókat. A középiskolai informatika órán futottam bele utoljára a kettő közötti különbségbe, ezért pár szóban tartanék egy gyorstalpalót azoknak, akiknek esetleg szüksége lenne rá.

A tintasugaras nyomtató, legyen szó bármilyen felbontású készülékről, tintapatronokkal tintacseppeket juttatnak a papírlapra, és ezzel a technikával a karaktereket képesek sokkal több képpontból összeállítani, mint például egy mátrixnyomtató. Ennek köszönhetően a nyomat minősége sokkal élénkebb, élethűbb. A kezdeti beruházások is alacsonyabbak, mint egy lézernyomtató esetében. Azonban a gyári partoron ára magasabb. Kaphatók ugyan utántöltött, után gyártott patronok, de ezeket már nem minden nyomtató támogatja. A pigmentminőségről nem is beszélve. Az utántöltött patronok azért is olcsóbbak, mert a festék minősége gyengébb, ami értelemszerűen a nyomat minőségének kárára fog válni. A töltésekkor a furatra rárakodott festékpor miatt a nyomatok csíkosak lehetnek. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik a nyomtatást.

Mi a helyzet a lézernyomtatóval? Ezek drágábbak. Elsőre. Különösen akkor, ha nem monokróm, hanem színes készülékben gondolkodunk. Sajnos sem a hagyományos sem nagyformátumú nyomtatók nem multifunkcionálisak tehát ha másolni és szkennelni vagy esetleg faxolni is szeretnénk, akkor meggondolandó, hogy megfelelő társunk lesz-e. Nincs 2in1. A kellékanyag utánpótlásuk sem a legolcsóbb. Akkor miért is vásárolnánk ilyen eszközt? Azoknak ideális, akiknek a nyomtatási sebesség és a nyomat tartóssága fontos, pl. nagy terjedelmű és sok példányszámú szövegek nyomtatása esetén. A lézernyomtató egy speciális port éget bele nyomtatáskor a papírba, így alkotva egy nedvességálló nyomatot.

A nagyformátumú nyomtatók környezetre gyakorolt hatása

A nagyformátumú nyomtatók energiafogyasztása jelentősen magasabb az otthoniakénál. Az működtetési sokkal több, hiszen ez az egyik oka, amiért valaki nagyformátumú nyomtató vásárlására szorul. A tintasugaras verziók fogyasztása valamivel kevesebb, hosszabb üzemidő alatt lényeges eltéréseket is mutathat, mint a lézeres verziók. A tintasugaras nyomtatók a lézeres nyomtatókkal ellentétben nem termelnek Ózont, tehát az ózonkibocsátásuk zéró. Érdemes még megemlíteni a zajszennyezést is, amelyekkel ezek a nyomtatók járnak. Minél kevesebb a görgő, annál halkabb a nyomtató.