Az Európai Unió Tanácsa 1985. június 13-án döntött arról, hogy minden
évben megkapja egy város ezt a címet. Ezt kezdetben Európai Kulturális
Városnak, majd Európa Kulturális Fővárosának nevezték. A kezdeményezés
célja, hogy bemutassák Európa kulturális örökségének gazdagságát,
sokszínűségét és közösségét, és erősítsék az európai polgárok egymás
iránti elfogadását, megértését.

Ez annyit jelent, hogy 2010-ben Pécsen lesznek olyan zenei, színházi,
képzőművészeti programok, amelyek kifejezik az ottani és az európai
kultúra sokszínűségét. De idén nemcsak Pécs a főváros, hanem a
Ruhr-vidék és Isztambul is megkapta ezt a címet.

Mivel az EU 2004-ben és 2007-ben is bővült, 2009-től egy régi és egy
új tagországban is van kulturális főváros. Az Európai Unió Tanácsa
évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti ezt a címet, így
kapta meg ezt Isztambul. A címet Németországban Essen kapta meg, de
bevonta a projektbe a Ruhr-vidéken lévő 52 másik települést is. Az
Európa Kulturális Fővárosa elnevezés egyébként tényleg megtévesztő,
mert arra utal, hogy csak egy van belőle. Szerencsésebb ezért a
Kultúra Európai Fővárosairól vagy Európai Kulturális Fővárosokról
beszélni.

Hat évvel ezelőtt az unió kulturális miniszterei határozták meg, hogy
2010-ben egy német és egy magyar város pályázhat a címre. Akkor Pécs
Budapesttel, Debrecennel, Egerrel, Győrrel, Kaposvárral, Kecskeméttel,
Miskolccal, Sopronnal, Székesfehérvárral és Veszprémmel versengett.
Egy tizennégy tagú nemzetközi zsűri Pécs pályázatát találta a
legjobbnak. Ezzel a kormány is egyetértett, majd 2006. november 13-án
az Európai Bizottság hivatalosan is Pécset jelölte erre címre.

A zsűri amúgy azt nézte, hol van átfogó koncepció, hol kínálnak
megfelelő programokat, és hol tudják a városfejlesztéssel is
összehangolni a projektet. Ez jó lehetőség arra, hogy Pécs megtörje
Budapest kulturális monopolhelyzetét, az egykori Uránváros pedig a
bányák bezárása után a kultúrára alapozhatja a gazdaságát.

A programok növelik az idegenforgalmat, az emberek fizetnek a
szállásért, vásárolnak, esznek. Ez a projekt eddig 1300 munkahelyet
teremtett Pécsen, és idén 1 millió embert várnak a városba. Pécsnek
van mit felmutatnia: itt van a római kori Sopianae ókeresztény
temetője, Gázi Kászim pasa ma katolikus templomként működő dzsámija,
több egyetemi kar, itt van a Zsolnay porcelánmanufaktúra, és a
világhírű Viktor Vasarely vagy Amerigo Tot múzeuma.

Pécsen 35 milliárd forintot fordítottak a beruházásokra, 10 milliárdot
a programokra és a szervezésre. A pénz 10 százalékát Pécs adja, 90
százaléka uniós forrás. A pénzből idén 1,8 milliárdot költenek
programokra, a többiből szinte az egész várost átformálják: új
köztereket, kulturális központokat, kiállítótereket építenek. A
törökök amúgy közel kétszer ennyiből, 75 milliárd forintnak megfelelő
összegből dolgoznak, a németek pedig 93 milliárdot mozgattak meg.

Pécs2010 tud majd olyat csinálni, amire mindenki felkapja a fejét
Európában, és az is megismeri ezt a várost, aki még soha nem hallott
róla?
A vasárnapi megnyitón már fellépett Demjén Rózsi és a Padödőből Lang
Györgyi is. Lesz vadászkürtös verseny, felnőtt bábfesztivál, török
filmhét, 2010-ben Pécsen tartják a haiku világkonferenciát, sőt a
közép-európai terület-, település-, vidék- és környezetfejlesztéssel
foglalkozó doktori iskolák konferenciáját is.

Miért elindul Pécsre egy német vagy egy francia, ha átnézi a
programfüzetet. Lesz mondjuk U2-koncert?

A U2-t szeptember 6-án egy másik kulturális fővárosban, Isztambulban
megnézhető, oda ugyanis elmennek. Felmerült, hogy majd Sting jön, de
erről egyelőre még nincs szerződés. Lesz azért néhány a nagyvilágnak
is érdekes program: a Pécsi Tavaszi Fesztiválon fellép a King's
Singers és Rhoda Scott, itt tartják majd a Fringe Fesztivált, amin a
világból bármilyen amatőr vagy profi előadó felléphet. Pécsen lesz a
Bauhaus-kiállítás, a nyáron fellép Goran Bregovic és Balanescu. A
Pécsi Filharmonikusokat Oliver von Dohnanyi fogja vezényelni, és a
világhírű hegedűművész, Maxim Vengerov is ott fog majd koncertezni. Ja
és jön Michael Flatley is.

Mivel tud majd bekerülni Pécs a külföldi híradókba? Miért nem
csomagolják be rózsaszín nejlonba a mecsetet, vagy miért nem lépdel
föl a polgármester a Tubesre egy nagy mechanikus pók hátán?

A szervezők abban hittek, hogy elég lesz a közel 500 pécsi és
környékbeli program, amelyeknek egy részét egyébként minden évben
megtartják. Ezeken nagyon sok ember nagyon sokat dolgozott.A
Ruhr-vidéki nyitó ünnepségeket egy egykori szénbányában és a hozzá
tartozó kokszolóműben tartották, amelyet kulturális központtá
alakítottak. A nyáron 65 ezer énekes lép fel a Schalke gelsenkircheni
stadionjában, júliusban pedig lezárják az A 40-es autópályát és 60
kilométeren át egy több tízezer asztalból álló büfévé, vásárrá
alakítják át. Isztambulban történelmi hajófelvonulást tartanak a
Boszporuszon.

Csak ebben az évben viselhetik a kiválasztott városok ezt a címet.
Jövőre a finnországi Turku és az észtországi Tallinn lesz a főváros.

Hogy lehet eljutni Pécsre?

Az autópálya még nem készült el. Az M6-oson talán márciustól juthatsz
el Pécsre. Addig ott a vonat, Budapesttől 3 óra az út intercityvel.
Az állomásról a belváros már könnyen, akár gyalogosan is
megközelíthető.

Beruházások Pécsett

Az új pécsi konferencia- és koncertközpontról sajnos még mindig csak
látványterveket mutogatnak, mert egyelőre egy szürke betontömb készült
el. Most úgy néz ki, hogy októberben adják csak át. Épül egy Kaptárnak
nevezett könyvtár és tudásközpont is, amelyet talán már a nyártól
lehet használni. Folyik a Zsolnay kulturális negyed kialakítása is, a
már elkészült részeket áprilisától folyamatosan adják át.

Viszont a parkok és terek nagy részét felújították, tényleg szépen. A
Széchenyi téren a burkolat egy részétviszont fel kell szedni
kivitelezési problémák miatt - sajnos a csúszások miatt télen
burkolatot letenni a fagyban nem túl esélyes dolog. Hosszú ideig a
nagyszerű pécsi beruházásokról beszéltek, de amikor úgy nézett ki,
hogy ezek csúsznak, akkor már azt mondták: a kulturális főváros
projekt nem az építkezésekről, hanem a programokról szól. Most azt
mondják, a koncertteremben novemberben már hangversenyeket fognak
tartani. Állítólag a programot azért úgy tervezték, hogy ha valami
gikszer történik, azokat egy másik helyszínen is meg lehessen tartani.

A csúszás okai: ez egy hatalmas projekt, amelynek a megvalósítására a
pécsi önkormányzat nem volt felkészülve. Ezt az Állami Számvevőszék is
megállapította 2008-ban. Nemcsak a programok előkészítésével késtek,
de a beruházásokhoz szükséges pályázatokkal is, amelyeket csak tavaly
tavasszal tudtak kiírni. Bármennyire is fejlett ma az építőipar, ennyi
idő alatt nem lehet felhúzni ilyen nagy épületeket.

A szervezési problémák: a projekt élén sorra cserélődtek a vezetők,
akik vagy alkalmatlanok voltak, vagy nem hagyták őket dolgozni. Két
olyan ember is távozott, aki a pályázat kidolgozásában részt vett,
mert azt látták, hogy a szervezést túlbürokratizálják, a politika
beleszól és az eredeti koncepció eltorzul. Aztán másodállásban vezette
a projektet egy hulladékgazdálkodási cég vezetője, ment a művészeti
igazgató, mert a feje fölött kezdtek el szervezni egy művészeti
vásárt, alkalmatlanságra hivatkozva mondatták le az építészeti
igazgatót. Aztán kinevezték vezetőnek egy dohánykereskedő cég
menedzserét, aki az önkormányzat szerint ugyan nem tudott javítani a
kommunikáción, de ezt nagyon sok pénzért csinálta. Nem tett jót a
szervezésnek az sem, hogy Pécs polgármestere 2006-ban súlyos
autóbalesetet szenvedett, utódja pedig súlyos betegségben halt meg
tavaly.

Botrányok máshol: Törökországban is látható volt, hogy a politika nem
tesz jót a kultúrának. A felkészülést korrupciós botrányok kísérték. A
programtervező bizottság korábbi vezetőjének több projektben volt
érdekeltsége.

Pécsen most elköltenek több mint 40 milliárd forintot. Mi marad ebből,
ha már nem lesznek kultfőváros?

A kultfővárosi program nem egy egyéves zsibvásárról szól. A legnagyobb
kérdés az, hogyan tudja Pécs ezt az előnyt kamatoztatni. A város
adóssága 2009-ben 30 milliárd forint volt. A megújított parkok és
terek pénzt nem hoznak, a fenntartásukra viszont évi 150 millió megy
el. Az új koncertközpont fenntartása évente 700 millióba kerül majd,
amit a kormány 300 millió forinttal támogat. A központ és a múzeumok
fenntartásához ezért a következő években is olyan koncerteket,
konferenciákat és kiállításokat kellene szervezni, amelyekre az egész
országból és külföldről is jönnek majd. Pécsnek ezért ha most nem is,
de a jövőben tényleg kulturális fővárossá kell válnia, hogy életben
maradjon.

Az árakon meglátszódhat majd, hogy Pécs kulturális főváros 2010-ben. A
pécsiek nagyon kedvesek, és van pár jó cukrászda és szálláshely is a
városban. Budapestrő a vonatjegy ára (intercíty) 9000 forint 1 fő
felnőtt részére, oda-vissza útra. Az első vonat 5.45-kor indul a
Keletiből és 9-kor már lenn is lehetünk Pécsett. Háromnegyed nyolckor
indul este vissza az utolsó IC, amivel háromnegyed 11-kor már Pesten
lehetünk. Igy persze az esti programokon nem tudunk részt venni. Ha
szállást keresünk, segít olcsó, kellemes szálláshely kiválasztásában a
SzállásPort www.szallasport.hu/szallasok/pecs oldala.