Kiskutas dombokon fekszik, kettészeli egy dús füvű
rét a Szentmárton patakkal, elválasztva a község másik
részétől, a Kálócfa nevű, ma már a lakosság számában és
gazdagságában is örvendetesen fejlődő falurésztől. A község
különös értéke a tiszta levegő, a csend, a tiszta vizű
patak, a kutak, források kristálytiszta hideg vize. Igazi
pihenésre, gyermekek egészséges nevelésére, a természet
megismerésére, csatangolásokra, kirándulásokra, az öregkor
békés eltöltésére alkalmas hely. Göcsej girbe-gurba dombjaitól
ugyan elüt, annak egy megszelídültebb, a vasi Kemeneshát
tájegységbe átmenő részének tekinthető. Dombhátak, enyhe
hajlatos lankák veszik körül a falut északról pedig Vas
megye déli szélének vonala határolja. Egy 1437-ben készült
írásban olvashatjuk először a Kyskuthus helységnevet,
mely bővizű forrásra utal. A XIX. század elején a kálócfapusztai
falurészben élt Farkasné Dóczi Terézia (1775-1842), aki
a "kálócfai Melpomené" néven volt részese a
Göcseji Helikon irodalmi körnek. A település megközelíthető:
a 7-es úton Vasvárig, onnan tovább déli irányban egy mellékúton
Petőmihályfán keresztül. A településen remek lehetőségek
nyílnak a pihenésre, így érdemes szállást keresni és több
napot eltölteni itt.
|
