Parádfürdő
Parádfürdő Parád nagyközséghez tartozik Heves megye Pétervásárai
kistérségében, a Mátra északi oldalán, a Parádi-Tarna
völgyében fekszik, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes
csúcsának tövében, a 24-es számú főút mentén, 200 - 250
méter magasan.
Gyönyörű hegyvidéki község, megannyi száz meg száz éves
régi, felújított épülettel, szállóval. Hírét azonban nem
építészettörténeti emlékeinek, hanem nemzetközi hírű gyógyvizeinek
köszönheti. Magyarország három legfontosabb gyógyfürdője
közül egy itt található. Ha azonban nem a gyógyulást,
csak a tiszta levegőt, a hegyvidék látványát kívánjuk
élvezni, akkor is ideális és közeli úti cél lehet.
Legérdekesebb helyi látnivalói közé tartozik a Gyógyfürdő
Kórház, melyet Ybl Miklós tervezett, a Kocsimúzeum, mely
szintén az ő építészeti tudását dicséri és melynek tervezésére
gróf Károlyi György kérte fel, akinek nemes famíliája
az 1850-es évektől birtokolta e területet. Itt a magyar
kocsizás emlékeit tekinthetjük meg - hintókat, lovasszánokat
és különböző, ehhez kapcsolódó öltözeteket. Ám ha maga
az épület és a korabeli járművek nem lennének elegek,
a Cifra Istállónak is nevezett épületben megtekinthetünk
egy igazi ménest is! Ha pedig még ez sem lenne elég, még
mindig megtekinthetjük az 1987 óta gyűjtögetet, több mint
350 palackból álló ásványvíz gyűjteményt, amelyet tárlókba
rendezve, tekinthetnek meg a látogatók. Külön tárlót kapott
a parádsasvári forráshelyű parádi víz, a múzeumban a Parádfürdőre
vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével
is foglalkoznak. A község hely/kultúr történeti érdekességei
közé tartozik még Parád település legjelentősebb műemléke
a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc
bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat és felszereléseket,
a valóságnak megfelelően felépítve. S akkor Észak-Magyarország
legszebb parkját, a Parádfürdői Parkot még nem is említettem.
Ahol a völgy hűvös klímájában óriási platánok, fenyők,
tölgyek és növényi ritkaságok tenyésznek. Az egykori Károlyi-kúria
40 hektáros területéből a 30-as években alakították közparkká.
Ha pedig kirándulni támadna kedvük, mindenképpen sétáljanak
el az Ilona völgyi vízesésig, ami hazánk legmagasabb vízesése,
kb. 10 méter magas. Vagy ha messzebb mennénk (érdemes,
ha már eddig eljöttünk), meglátogathatjuk a Mátra csúcsait
- Galya-tetőt, a Kékest, de ha csak a környék erdeiben
kószálunk, az is felejthetetlen élményt nyújthat.
A község rendelkezik bankkal és benzinkúttal, így ezekért
nem kell messze mennünk, valamint a helyi bolthálózatban
mindent beszerezhetünk, amire szükségünk lehet. A vendéglátó
egységek közül kiemelném az Erzsébet Királyné Parkhotelt,
a korábbi Károlyi-kúria gyönyörű épületének parkját említettem
fentebb. 2002-ben az épület a komplett megújulás jegyében
szállodaként nyitotta meg az Erzsébet-szárnyat, mely a
múlt jegyeit is megőrizte hangulatában. 2008. tavaszán
a megnövekedett vendégigények végett egy teljesen új,
modern épület, a Zsuzsanna-szárny került felépítésre.
A két szárny összekapcsolásával a vendégek ízelítőt kaphatnak
a múlt emlékeiből és a modern korok hangulatából.
A település a Budapesttől 120 km-re van, amely közúton
Gyöngyösig az M30-as autópályán haladva, majd a 24-es
Mátrai főút mentén Gyöngyös és Recsk között helyezkedik
el.
Meglehetősen sűrű az autóbusz-közlekedés a többi mátrai
üdülőhelyek, s a környező községek felé. Közvetlen autóbuszjáratok
vannak Budapestről, Gyöngyösről, Bükkszékről, Ózdról,
Egerből, Jászberényből, Salgótarjánból. Parád a Recsk-Parádfürdő,
a kisterenye-kálkápolnai vasúti szárnyvonal mentén fekszik.
Ezen állomásokról autóbuszjáratok menek Parádra.
|
