Pécs, Baranya megye székhelye az ország déli felében,
a Mecsek hegység lábánál helyezkedik el. Közel 163 km2-es
méretével Magyarország ötödik legnagyobb városa, lakossága
kb. 157 ezer fős.
A helység területén már az ókorban is jelentős, városi
rangú település állt, melyet a rómaiak alapítottak Sopianae
néven. A XVIII. századtól kezdve a régészeknek számos,
ebből az időből származó ókeresztény sírkamrát, illetve
egy ókeresztény mauzóleumot sikerült feltárniuk; a nekropolisz
2000 óta a világörökség részét képezi.
A városra a XVI.-XVII. századi török uralom is erősen
rányomta bélyegét. A hódoltság emlékét igen sok építmény
őrzi, többek között a főtéren (Széchenyi-téren) található
-ma katolikus szertartásoknak helyet adó- török templom,
Gázi Kászim pasa dzsámija is, mely a város egyik jelképévé
is vált. A Ferencesek utcájában többkupolás fürdők tekinthetők
meg, innen kis sétával pedig a Barbakánhoz, egy, a török
elleni küzdelem jegyében épült, és az egykori püspöki
palotához tartozó kapuerődhöz jutunk. A várárok helyén
ma az ún. Barbakán-kert áll, végében Janus Pannonius,
a humanista költő és egyben pécsi püspök szobrával.
A Barbakán-kert (és az ókeresztény sírok) szomszédságában
található a Pécsi Székesegyház, melynek alapjait feltételezhetően
már a római korban lerakták. A négytornyú dóm mai megjelenésében
leginkább gótikus stílusjegyeket visel, még kapuja is
erősen díszített.
A város számos további templommal büszkélkedhet, ezek
közül különösen a Pálos templomot, a Ferences templomot,
illetve a XIX. században épült, romantikus stílusú zsinagógát
érdemes megtekinteni.
A belvárostól kijjebb található a Zsolnay Porcelánmanufaktúra,
mely a XIX. században Zsolnay Vilmos keramikusművész irányítása
alatt vált nemzetközileg is elismertté. Az iparost később
Pécs díszpolgárává avatták, az ő emlékét őrzi a főtéren
álló Zsolnay-kút is, melyet fia, Zsolnay Miklós ajándékozott
a városnak.
A dómhoz közeli Káptalan utca ("múzeumutca")
épületeinek nagy részében kiállítások kaptak helyet. Itt
többek között Amerigo Tot, Csontváry Kosztka Tivadar és
Victor Vasarely művészetével is megismerkedhetünk, illetve
megtekinthető a Zsolnayak életét és munkásságát bemutató
Zsolnay Múzeum is.
A Káptalan utcára merőleges Janus Pannonius utcába érve
Pécs egyik legkülönlegesebb látványosságát, a szerelmesek
lakatjait őrző vaskerítést pillanthatjuk meg. Évről évre
sok szerelmespár keresi fel ezt a helyet, hogy babonából
egy lakat felhelyezésével biztosítsák szerelmük örökkévalóságát.
A várost járva az ország legrégebbi egyetemének, a Pécsi
Egyetemnek az épületeivel is találkozhatunk. A felsőoktatási
intézményt, mely körülbelül 31 ezer hallgatót tudhat magáénak,
1367-ben alapította Nagy Lajos királyunk.
A Mecsek közelsége miatt Pécsett az aktív kikapcsolódás
lehetősége is biztosítva van. A hegység oldalában kisvasút
közlekedik, mely a Dömörkapunál levő vidámparkot, illetve
a Pécsi Állatkertet köti össze; utóbbiban óránkénti látványetetésekkel
szórakoztatják a látogatókat. (A természetbarátokat az
állatkerten kívül a belvárosban levő Akvárium-Terrárium,
illetve a Természettudományi Múzeum is várja.) Innen egy
kisebb túra keretén belül felmászhatunk a Misina-tető
176 méteres tévétornyához is, melynek nyitott kilátóteraszához
már gyorslift viszi fel a látogatókat. A terasz alatti
szinten üvegfalú presszó és egy kisebb mecseki tárlat
is üzemel.
A hegység lábánál található a híres háromszintes, díszes
homlokzatú Vasváry-villa is, melyben ma a Magyar Tudományos
Akadémia Területi Bizottsága tartja üléseit.
Pécsett számos művészeti fesztivál kerül megrendezésre,
ezek egyik legismertebbje a Pécsi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozat,
illetve 2001 óta itt tartják az Országos Színházi Találkozókat
is. A város egyébként 5 színházzal, közte a híres Pécsi
Nemzeti Színházzal is büszkélkedhet.
Szálláshelyek Pécsen:
|
