Sárvár Vas megyében található. Neve a Gyöngyös-patak
mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez
eredetileg földvár volt. Neolitikus edénytöredékek,
bronzeszközök és temetők leletei bizonyítják, hogy már
az őskorban is lakott terület volt. Földvárpuszta majornál
késő bronzkori földvár maradványait tárták fel. Aki
ellátogat a városba, mindenképp keresse fel a Nádasdy-várat.
A reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában
gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók. 1390-ben
a palotát kibővítették és megkezdték a kaputorony
építését, ami ma is látható. A várat 1720-ban, és
száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították
- mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi.
A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak,
könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont. Figyelmet
érdemel még az Arborétum is, ahol a 17. században
kialakított kertben 300-400 éves tölgyek, 32 méter
magas piramistölgy, hóvirágfa és távolkeleti gyűjtemény
várja a látogatót. Az Erdészeti Tudományos Intézet
kezelésében lévő parknak figyelemre méltó a rododendron-gyűjteménye.
A 9 hektár területű fagyűjtemény kiépítésében nagy
szerepe volt Nábicht Antalnak, a hercegi uradalom
kertészének. Érdemes ellátogatni a Nádasdy Ferenc
Múzeumba is. A tárlatok áttekintik a magyar huszárság
történetét, az itteni könyvnyomda tevékenységét valamint
a Nádasdy-vár történetét.
A múzeumban megtalálható egy igen jelentős iparművészeti
gyűjtemény is. Érdemes kiemelni a bajor királyi gyűjteményből
származó, 1494-ben készült antwerpeni képet, amely
lovagi tornát ábrázol, a XVII. századi Ocskay-szekrényt,
egy XVII. századi nürnbergi ezüsttálat és a 60 darabból
álló, XVII-XX. századi szablyagyűjteményt. A Sárvár
története című kiállítás emléket állít a magyar történelemben
és a város életében is jelentős szerepet játszó birtokosoknak
- illetve azok kultúratámogató szerepének, amely elsősorban
a korai könyvnyomtatásban mutatkozott meg: itt jelent
meg az első Magyarországom nyomtatott, magyar nyelvű
könyv.
Érdekes lehet még a Római Katolikus Templom mely
eredetileg barokk stílusú volt, majd neogótikus-romatikus
stílusban átalakították. A felfedezések azt mutatják,
hogy Tinódi lantos Sebestyént itt temették el. Érdemes
megnézni az Evangélikus Templomot, mely népies klasszicista
stílusú, valamint a Kálvária-kápolnát, mely barokk
stílusban épült és az átalakítások óta romantikus
arcát mutatja.
A településen található még a Gárdonyi-emléktábla,
ami annak emlékét szolgálja, hogy a később híressé
vált író az itteni iskolában tanított. Érdemes több
napot eltölteni a városban és választani a szálláslehetőségek
közül.
