Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató
vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi
templom, a Zsinagóga, a Hősök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum
- olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás
nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított
Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörű épületeivel
mediterrán hangulatot áraszt.
Az utcát ketté szelő Klauzál téren megpihenve élvezhetjük
a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait.
Szeged a Tisza és a napfény városa, Délkelet-Magyarország
gazdasági, tudományos és kulturális központja. Településünk
múltja igen sokszínű. Erről mesélnek az impozáns paloták,
a szegedi vár, a Dóm és számos más, történelmi jelentőségű
épületünk. A közelmúltban újjászületett belváros utcasorai
még ma is a századforduló hangulatát idézik, az eklektikus
házak, a napsütéses éghajlat pedig melegséget, barátságot
sugároznak a látogatók felé. A mindig más arcát mutató
Tisza, a fénylő vizű szökőkutak, az árnyat adó fák, ligetek
mind-mind bevésik magukat az itt járt vendégek emlékezetébe.
S ne feledkezzünk meg legjellegzetesebb ételükről, a híres
szegedi halászléről sem: aki már kóstolta, felejthetetlen
gasztronómiai élménnyel lett gazdagabb. Az idelátogatók
megismerhetik sajátos kulturális hagyományainkat is.
1719. május 21. fordulópont Szeged életében: III. Károly
király ekkor írta alá a város szabadalomlevelét, s ekkor
kapták az itt élők a történelmi címert. Május 21-ét azóta
Szeged Napjaként ünnepli minden polgár, minden esztendőben
hangos utcabállal adózunk a nevezetes nap emlékének. 1930-ra
felépült az azóta már a város egyik jelképévé vált Fogadalmi
templom és a hozzákapcsolódó Dóm téri épületkoszorú. 1962-től
Szeged Csongrád megye székhelye, s mára a Dél-Alföld legnépesebb,
legdinamikusabban fejlődő régióközpontjává vált.
Szeged nem csak gazdag történelmi múlttal, hanem jelentős
szellemi, kulturális hagyományokkal is rendelkezik. Számos
neves művész, tudós, közéleti személyiség kötődik a városhoz:
Klebelsberg Kunó közoktatási miniszter, a költő Juhász
Gyula, a néprajzkutató Bálint Sándor, és még hosszan sorolhatnánk.
Szegedet sokan fesztiválvárosként szokták emlegetni. Igazuk
van, kora tavasztól késő őszig vidám fesztiválhangulat
hatja át városunkat. Alig olvad el a téli hó, Szeged életre
kel, s megindul a pezsgés. Kulturális rendezvényeink többsége
már több évtizedes hagyományokra tekinthet vissza, a leghíresebb
és a legnépszerűbb közülük minden bizonnyal a Szegedi
Szabadtéri Játékok, amelyet 1931 óta minden évben megrendeznek
a Dóm téren. A sokarcú város hangulata itt egészen más,
hiszen az ember úgy érzi, nem is a Dél-Alföldön, hanem
például Velencében jár. Felejthetetlen élményt nyújtanak
a Fogadalmi templom előtt játszott színdarabok, koncertek,
musical-ek. De nem csak a Szabadtéri Játékok nevezetesek.
Egyre többen látogatnak el hozzánk a Sörfesztivál, a Borfesztivál,
a Jazz Fesztivál, a Nemzetközi Néptánc-fesztivál és még
számos színvonalas rendezvény alkalmával is. A gazdag
kulturális kínálat mára Szeged arculatának egyik legfőbb
meghatározója.
Szeged egyetemi város, tudományos régióközpont. Üdítő
élményt jelent látni az utcákon naponta áthullámzó népes
diáksereget. A közelmúltban egyesült Szegedi Tudományegyetemen
folyó képzés elismerést váltott ki magának az egész világban.
Számos tehetség - diák és oktató egyaránt - kap lehetőséget
minden évben, hogy tudását külföldi ösztöndíjakkal tovább
gyarapítsa. Mára legendává vált neves professzorunk, a
Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, aki az egész magyarság
számára a tudomány jelképe, s akinek élete, munkássága
példaként lebeg minden fiatal tudósjelölt szeme előtt.
A szegedi halászlé azonban nem létezne, ha nincs a Szegedi
Paprika, amely világszínvonalú minőséget garantál a vele
ízesített termékeknek, s amely szinte kötelező tartozéka
minden, a külföldiek számára vonzó magyar ételnek. S itt
meg kell említenünk a híres Pick Szalámit is, ezt a világszerte
ismert ínyencséget, amely közel másfél évszázada a legkeresettebb
termékek közé tartozik a világon. A gyártó őrzi a titkot,
csak találgatni lehet, hogy a fűszerek, az érlelés vagy
az alapanyag-e a fő meghatározója ennek a klasszikusan
magyar és klasszikusan szegedi ételkülönlegességnek. Egy
biztos: nincs olyan szegedi, aki elismerné, hogy van jobb,
mint a Pick Szalámi, és van finomabb, mint az itt főzött
halászlé.
A Dóm téren nevezetes épületek sora található:
Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények,
Katolikus Konviktus. Az árvíztől megmenekültek hálájából
1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó,
neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom.
A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi
hierarchiát bemutató alakjai. Nyaranta a nemzetközi hírű
Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér. A közelben
lévő Görögkeleti Szerb Templom (Révai u.) kiemelkedő művészettörténeti
értéke a körtefából faragott, áttört csipkedíszű rokokó
ikonosztázion,80 ikonnal. A nemzeti nagyságok szobraival
ékes Széchenyi teret uralja a Városháza szecessziós, tornyos
épülete, a Reök-Palota (Tisza L. krt. 56.) szecessziós
műremek. Nem épült nagyobb templom az Alföldön a középkorban,
mint a Havas Boldogasszony Templom és Ferences Kolostor
(Alsóváros, Mátyás király tér). A XV. századi, későgótikus
műemlék együttese. Kegyképe, a világhírű czestochowai
Fekete Mária kegykép másolata. Az ország egyik leggazdagabb
régészeti gyűjteménye a névadó író-régész-múzeumigazgató
munkásságát dicsérő Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér
1-3.). Változatos képzőművészeti, és természettudományi-,
Csongrád megye népművészetéről képet adó anyaggal, patikatörténeti
kiállítással, képgyűjteménnyel és a mai magyar szobrászat
jeles alkotásaival. A város történetének kőemlékeit a
Vármúzeum-kőtárban (Stefánia sétány) az 1882-ben lebontott
Szegedi Vár egyetlen megmaradt részében gyűjtötték össze.
A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Tisza- part
10.), a világhírű Pick-szalámi készítésének teljes folyamatát
mutatja be 1869-től. A Tisza-parti város életében fontos
árvízvédelemről ad képet a Vízügyi Történeti Emlékhely
(Maros torkolati gátőrház). Az alföldi szélmalmok egyik
képviselője a Kiskundorozsmai-szélmalom (Kiskundorozsma,
Bölcs u.).
Kaktuszok, pálmák, különleges növények szemet gyönyörködtető
gyűjteménye az Egyetemi Füvészkert (Lövölde u. 42.).
Dóm - Fogadalmi templom
A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes
épületek sora: A Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola,
egyetemi intézmények. Katolikus Konviktus, az árvíztől
megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű,
5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert
nevén Fogadalmi-templom .A déli harangszó után 9 percig
láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai,
Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok
színhelye a tér.
Szabadtéri Játékok
A XX. század első felében Európa nagy szellemi centrumaiban
egyre divatosabbá váltak a különböző kulturális értékekre,
hagyományokra épülő fesztiválok, valamint a nagyszabású
szabadtéri rendezvények. A külföldi rendezvények sikerei
a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású
fesztiválok megszervezésére sarkallta. Magyarországon
az elsők között indították útjára az immár több mint hetven
éves múlttal rendelkező nyári színházat, a Szegedi Szabadtéri
Játékokat. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula
a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális
és politikai élet számos jeles képviselője támogatta.
A "főpróbára" a lehetőséget a Fogadalmi Templom
felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén.
Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával
ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások
megrendezésére.Az első előadásra - Magyar Passió - 1931.
június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások
töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját
jelentették. A sikersorozatnak a II. világháború vetett
véget. Az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér.
Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára, s azon
az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szegedi
Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben
a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló
lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes
mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es
tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról
(London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve
Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza,
Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. Az "újkori"
játékok több mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadására
- több mint 3 millióan voltak kíváncsiak. A Szegedi Szabadtéri
Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény
kivívta az "ország legnagyobb szabadtéri színháza"
címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott.
Email: titkarsag@szegediszabadteri.hu Web: www.szegediszabadteri.hu;
www.szabadteriszeged.hu
|
